Lucával és Karácsonnyal

2008.12.30. 19:34

26-án, ahogy Keresztapuék igérték, átjöttek hozzánk! Karácsony még ekkor sem dugta be hozzánk az orrát... de olyan jól éreztük magunkat, olyan jó volt, mintha ő is velünk lett volna egy picit... Már épp szervezni akartam a labda-eltulajdonító akciómat, amikor Luca jól kiröhögött és elárulta, hogy azok a gömbök csak elakarják vonni a lényegről a figyelmet! Mondta, hogy szaglásszam meg azt a fát és rájövök, hogy nem is labda szagú! Valójában csoki szaga van! (Én még olyat sosem ettem, sőt Luca sem, csak az anyukája Kittymama, s ő mondta, hogy az a legtutibb dolog a világon!) Ezek a csokik, amit az emberek csak szaloncukornak hívnak, sookkal finomabb, mint a labda! Mindent be kellett vetnünk ahoz, hogy hozzájussunk, kezdtük a: Jé , mi ez... nektek is van ilyen karácsonyi izétek?!, aztán folytattuk a: Jajj de szeretlek gazdikám!!! -farokcsóválást szigorúan a fa alatt! Ez sikeresnek bizonyult, mert kettő le is pottyant, de anya sas szeme észre vette és biztonságosan magasabbra akasztotta vissza... Aztán próbálkoztunk még egy ideig, de ekkor anya elkezdte behordani a konyhából az ételeket... Istenem mennyi jó falat, és nekem pont előtte kellett belaknom főtthúsból... -gondoltam magamban, de persze azért úgy tettünk, mintha már egy-két hete éheznénk! S ekkor anya behozta a csodát! Na nem, neeem ....Nem a vaddisznó pörköltre gondolok, hanem ... arra a mennyei illatú sajtos pogácsára! Egyszerűen nem tudok neki ellenállni! Három fázisban kunyerálom!

1. fázis: Az éhen halok szemekkel való könyörgés. (Füleimet hátrahúzom, hatalmasra nyitom mandula szemeimet, öt forintosnyi helyre ülök vigyázzülésben!)

2. fázis: Szerelmes pillantású szívszorongatós - igenis legyen bűntudatod - pillantás. (Még mindig hátrahúzott füllel lassú anya/apa megközelítés, fejemet finoman az ölébe teszem, s még jobban kinyitom immár nagy pupillájú, ártatlan szemeim!)

3. fázis: Rendkívül feldühít a nemdörődömséged, amit egy éhező kutya iránt tanusítassz! (Ilyenkor hátrálva, toborogva jól lekiabálom őket, hogy: Hogy van bőr a pofátokon zabálni, úgy, hogy én itt könyörgöm, nem is könyörgöm egyenesen koldulom a kis falatkát, mely az én nyomorúságos életemet mentené meg az éhhaláltól!!!! Persze ilyenkor vissza kiabálnak, hogy hagyjam abba... nem vagyok én tanyakutya, meg akkora a hasam, mint egy boroshordó... meg blablablaaaa.... ilyenkor elvonulok duzzogni! De most szerencsére erre nem volt szükség, anya még az utolsó pogácsát is kettétörte és szétosztotta Luca és én köztem! (Jelzem Luca nincs oda annyira a pogácsáért, de ha én kapok, akkor neki is kell... a nők már csak ilyenek!

Nos valahogy illyen szellemben telt Lucával és Karácsonnyal az ünnep. Kaptam sok finomságot! Sokat aludtam anyával filmnézést színlelve, meg sokat sétáltunk hóban, fagyban, esőben, szélben, napsütésben! Tulajdonképpen ilyen volt az egész évünk! Mert anya azt mondta vége az évnek, de ne aggódjatok, mert minden év után jön egy Új, talán szebb és fácánban gazdagabb, olyan év, amikor többet bújhatok apához és anyához, s amikor Te is többet lehetsz a szeretteiddel! (Legalábbis anya ezzel biztatott, amikor megrémültem, hogy mi lesz velünk ha elmegy Óév és Újév ugyanúgy nem jön majd, mint Karácsony...)De Újév mindig jön, és hoz magával még sok Új barátot, élményt... Neked is! Legalábbis én azt kívánom!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://hubavizsla.blog.hu/api/trackback/id/tr67849141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szép Macicsalád · http://macicsalad.freeblog.hu/ 2008.12.31. 00:28:33

Nagyon szép karácsonyod volt, Huba. A jókívánságodat köszönjük, neked is hasonlókat kívánunk! :))

macicsapat 2009.01.01. 09:31:11

Nagyon jól telt a karácsonyod. Azt nem írtad meg, hogy sikeres volt-e a kuncsorgás szaloncukor ügyben. :)