Meséltem már az életem főszereplőiről, viszont nem meséltem még a Helyről, ahol élek! Én nem itt születtem, de ahogy sokan írtátok is már, ez egy igazán vizslának való hely! Szinte ki sem kell menni a városból és már nyoma sincs a civilizációnak! Csak hegyek-völgyek, tavak, folyók vesznek körül... ahogy írtam is: ..."Hegyen-völgyön, nádi szélban ott ahol a fácánok élnek és őzek bújnak meg, ahol a fenyvesekkel összeölelkezve élnek a tölgyesek, a tavak birodalmában." ... Hát ilyen az én otthonom! A neve Ózd! Ki ne ismerné ezt a várost, ahogy mondani szokták a világ vége... Én erre azt mondom: IGEN, a világ vége, ahol a természet kezdődik, ahol a vadon szólítja meg az embert... (és kutyáját)! Aki szeret túrázni az itt otthon érzi magát! Ózd nem nagy város, de a környékén szebbnél- szebb falvacskák vannak, ahol a házak hátsó udvaráról már mezők, hegyek, erdők nyilnak! Mi panelban lakunk, de erdő mellett (ritka jelenség, ugye?!:-D) És mi több, arra is volt már példa, hogy vaddisznó sétált el a házak mellett... vagy őz szaladt át a panelház előtt! Szóval a természet közelsége "kézzel fogható"!

Néhány kép a kedvenc sétálós-túrázós helyeinkről: ( A név, nem mindig azonos az eredeti névvel, van olyan amit mi neveztünk el pl.: "Sárkány hegyek" : mert ott lehet a legjobban papírsárkányozni!)

Hangonyi- tó

Szentsimoni völgy

"Csillagvizsgáló" hegy

"Sárkány" -hegyek

Ózdi- tó

És még számtalan képet lehetett volna ide tűzni, de nem tudtam választani közülük... :-D Egyszerűen jó itt lenni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.