Kölyök kutya - A kezdet

2010.05.20. 18:37

Most nyúltak ki a fiúk és egy kis szusszanáshoz jutottam....

Akkor kezdjük az elején.

2010. május 15.

A nagy esőzés után, felhős, de csendes szombat délelőtt elindultam Hubával a kutyafuttatóra. Régen tudtunk elmenni egy nagyobbat sétálni, már mind a ketten vágytunk a szabadba. Kint találkoztunk az egyik vizsla barátunkkal és gazdijával, aki azonnal ezzel a kérdéssel fogadott: - Nem szeretnétek még egy vizslát?
-         Egyelőre nem. – Vágtam rá azonnal.
Aztán beszélgettünk még, de valahogy nem hagyott nyugodni, csak rá kérdeztem, hogy miért is keres neki gazdit. Elmesélte, hogy egy 6-7 hónapos kan kis vizsláról van szó. Négy hónapja van egy középiskolás lánynál. Elmondta, hogy nincs idejük foglalkozni a kicsivel,  nagyon sokat van egyedül. Elindultunk hazafelé és mit hozott a sors, pont találkoztunk a lánnyal és a kis vizslával. Átmentünk a közeli parkba, és a közös vizslás ismerősünk bemutatott egymásnak minket. A kiskutya körbe- körbe szaladgált, nagyon boldog volt, hogy kint lehet. Annyira helyes volt, ahogy ott bóklászott. Beszélgettünk egy kicsit a lánnyal. Látszott rajta, hogy sajnálja odaadni, de tudta, hogy nem ezt érdemli ez a kis kutya. Azt is elmondta, hogy ha nem találnak neki gazdát, akkor kiviszik az autóbusz állomás mögötti "kocsmakertbe", mondván, ott legalább szabadban lesz egy másik kutyával együtt. Összeszorult a szívem, egy vizsla, aki tudjuk mennyire gazdafüggő, akinek a mezőn és erdőben kell szaladgálnia, akit szeretgetni kell.  A vizsla nem ezt érdemli. Eszembe jutott, hogy 1-2 évvel ezelőtt a Vizsla S.O.S által már mentettünk meg egy Arthur nevű vizslát. Hátha segítenének most is - gondoltam. Közben beszéltem Donival, vázoltam röviden neki a helyzetet. Rögtön mondta, hogy vigyem haza a kölyköt. Meglátjuk, hogy Huba hogyan fogadja, aztán, ha másként nem megy, akkor keresünk neki egy megbízható gazdát. Ezután nagyon felgyorsultak az események. A lány hazaszaladt, összepakolta a kiskutya "dolgait", rövidesen Doni is megérkezett. Rövid búcsú és már indultunk is haza, jött velünk a kis kutya, egy új élet felé.
 
Még az nap, szombaton elmentünk az állatorvosunkhoz és kértünk féreghajtót. Szerencsére nem volt férges. Sajnos másnap kiderült, nincsenek meg az oltásai és súlyos kalcium hiányban szenved. Hétfőn megkapta az első oltását. Tápláló száraztápot eszik - ugyan nem kellene mellé, de a kalcium hiány miatt csonterősítő tablettát is kap. Nagyon szereti a marhabőrből préselt csontot, a ropit :) és azt ami éppen Hubánál van. :D
 
 
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hubavizsla.blog.hu/api/trackback/id/tr712018714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

babavilag 2010.05.20. 19:12:14

Nagyon szép dolog egy vizslán segíteni! Mázlista ez a Botond, és biztosan nagyon hálás kutyus lesz!
süti beállítások módosítása