Azt hiszem elég egyértelmű, milyen szépségápolási beavatkozást végzett a két ebgyerek...

A F&H tévécsatorna vadászkutyás műsorában láttam a hosszú bot végére, damillal felfüggesztett fácánszárnyat, amivel nagyon pompásan lehet a vizsiket trenírozni. Tegnap egy unalmas 5 percemben össze is dobtam egy ilyet. Gondoltam leviszem őket a közeli erdő melletti mezőre. (Gyakorlatilag itt van a házunk mögött.)Húúú... nagyon tetszik nekik a játék! Mindent bemutattak, ami a kis erecskéjükben csorgadozik: kettősállás (Amikor a két kutya egyszerre keres a mezőn, és a lapuló vad szagát szinte egyszerre észlelik és megállják. Ilyenkor mindkét vizsla orra egy pont felé, a vadra mutat.), ráhúzás (Mezei keresés közben, a vad szagának észlelése után a vizsla óvatos, cserkelő mozdulatokkal megközelíti a rejtőző vadat, majd kellő közelségbe állja azt. ), szekundállás (Amikor mezei keresés közben  a vizsla vadmegállással jelzi, hogy társa vadat áll. Ilyenkor feje és orra álló társa felé mutat, nem a vadra.) Teljesen begerjedtek, és kb. 20 perc után annyira kifáradtak, hogy... először csak úgy tűnt, Huba beledörgölőzik a fűbe - szokott ilyet - aztán mikor felállt, akkor láttam meg, hogy a barna kutyám fekete. Ebben a pillanatban leesett, hogy a közeli kút elvezető csatornája ott van ahol Huba fetreng. Gyorsan lehűtötte magát, de mire észbe kaptam, már Botond is ott volt és mint hű társ, most is utánozta Hubát. Nagyon élvezték, egymás ellenére dörgölőztek, hol egymásba, hol a trutyiba. Nagy nehezen sikerült meggyőzni őket, hogy jöjjenek ki, és jött az akkor fenomenális ötletnek tűnő gondolat, hogy a nagyját lemosom a kútnál róluk. Háát... Ez csak addig volt remek ötlet, amíg a vízes-trutyis ebek nem cetrifugázták ki magukat és akkor már én is úgy néztem ki, mintha velük együtt fetrengtem volna. Alapvetően vicces volt a helyzet, de felhőtlen örömöm napocskáját egyetlen hatalmas gomolyfelhő takarta el csupán, méghozzá, hogy 45 perc múlva indulnom kellett dolgozni. Sipirc haza, azonnal neki álltam fürdetni őket, majd magamat, de még a buszon is a trutyiszagot éreztem, valószínűleg a hajam lehetett olyan, mert azt már nem tudtam megmosni. A fürdetés után kifeküdtek az ablak alá, a napra. Kakaós csiga-pózban, összebújva sunyított mind a kettő. "Eljátszottam" a sértődött gazdit, de közben annyira szerethetők voltak, ráadásul végre együtt bandáztak! :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.