Két napja készültünk Hubát kontrollra vinni, jól elterveztük, hogy Bobóka otthon vár majd meg minket, mert nehezen viseli a lelkem a doktorbácsit. Gondoltam kiviszem Bobót előtte egy kicsit Démonnal bandázni, elvégre egyedül szinte sosem marad itthon, nehogy valamilyen kásztaság jusson csöpnyi eszébe.
Szaladgáltak örült módra... Éppen bújócskásat játszottunk, amikor az egyik alkalommal Botond rám pillantott és láttam a szemén, hogy valami nagyon nincs rendben. A harmadik szemhéja rácsúszott a szemgolyójára, de úgy, hogy nem húzódott vissza. Nagyon megijedtem, még sosem láttam hasonlót. Tamás barátunk rögtön megnyugtatott, hogy nincs gond (Démonnak már volt, hogy ki is fordult... persze meg kell mutatni a dokinak, de nem kell annyira megijedni...) Indultunk is visszafelé, szemmel láthatóan nem túl jól tájékozódott Bobek... hiszen az egyik szemére gyakorlatilag nem látott. Miután Apafej is hazaért már indultunk is a klinikára, természetesen mind a két kutyagyereket magunkkal vittük.
Indulásra várva
Botond ijesztő szeme (a vaku kifejezetten ront a látványon...)
Természetesen Botondot vittük be elsőnek, akinek minden előjel nélkül a rendelőbe lépve visszacsúszott a szemhéja a helyére. Dokibácsi kérdezte mi a baj, ránéztem Bobekra és éppen kezdtem volna ecsetelni, amikor megláttam, hogy minden rendben a szemével... Mondtam, hogy most már semmi... de ekkor az orvos kicsit gyanakvó hangon kérdezte: -Óóó, máskor is csinált már ilyet a szeme?!
-Nem most először csúszott neki rá... és bizony csak mostanra került a helyére... - mondtam.
-Nem, én nem arra gondolok! Nézd a pupilláját!
(És bizony ekkor láttam meg, hogy az egyik pupillája 3szor nagyobb a másiknál.)
-Jaj ez nem jó, ez nagyon nem... -mondta a dokibácsi...
Fel tettük az asztalra, és irányított fénnyel megvizsgálta a pupillák rakcióját, és bizony nagyon nem normálisan működtek.
Kérdezte az orvos, hogy ütötte-e meg Bobó a fejét, esetleg játék közben nem szaladtak-e össze a másik ebbel. Mondtam, hogy ugyan nagyon vágtáztak, meg birkóztak, de nem ütötte be sehova...És ekkor jutott eszembe, hogy néhány hónappal ezelőtt Botond neki ment a egy vasoszlopnak és egyértelmű agyrázkódás tüneteket produkált... De nem volt eszméletvesztése, és másnapra kutyabaja volt, így nem tulajdonítottunk neki nagy figyelmet... Talán kellett volna!
Nos, lehet, hogy agyrázkódás... az ütés következtében keletkezhetett egy "hólyag", ami nyomja a szemideget...
Vagy, lehet valamilyen idegrendszeri probléma, vagy agyi, vagy szemideg...
És a legrosszabb... tumor....
Aztán jött Huba. Jártattuk egy kicsit, ugrabugrált, pajtizott egyet a dokival. Az orvosunk pedig azt mondta:
-Van még egy kicsi "lipicai járása", de gyakorlatilag gyógyultnak mondhatjuk!
Micsoda megkönnyebbülés volt ez nekem... De hogy mi lehetett ez a hosszan elnyúló sántaság?! Talán sosem derül ki....
Botondka kapott szteroidot, vízhajtót, gyulladáscsökkentőt, szemcseppet. Borogattuk este a homlokát, és figyeltük, mutat-e agyrázkódási tüneteket. De nem, semmi! Minden a legnagyobb rendben volt. Teljesen szabályosan járt, játszott Hubával, nem volt egyensúlyzavara, evett, ivott.
Másnap visszamentünk a klinikára vele, de szerencsére semmit sem talált az orvos. Teljesen jól működtek a pupillái, mintha semmi sem lett volna. Mivel az agyrázkódást kizárta, maradt az idegrendszeri probléma. A tumorral nem számol, hiszen, ha az nyomná a szemideget, akkor az egyik napról a másikra nem múlt volna el. Figyelni kell...-Mondta. Én meg mondtam, hogy mást sem teszünk, ezért jövünk ennyit hozzá, mert a legkisebb elváltozással szaladunk. Persze eddig még sosem hiába, ha más nem megnyugtat minket, hogy nincs nagy baj, és nekünk az is jó.
Ma újra visszük... megint megnézi a pupillaműködést. Nagyon remélem, hogy nem lesz semmi gond, mert mostanában annyit betegeskednek...
Jelenleg minden jónak tűnik. Egyik sem sántít, és a szemük is jól áll... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Drótos Pipacs · http://drotvizsla.wordpress.com 2011.02.18. 10:10:24
A képek nagyon klasszak, különösen az utolsó kettő.
alex&dylan · http://labradorok.wordpress.com/ 2011.02.18. 10:48:55
Drukkolunk, reméljük nem lesz gond.
Alexnak 9 hónapos korában volt egy csúnya szemsérülése, amikor felhúzódott a harmadik szemhéja és borzalmasan nézett ki a szeme, ránézni is alig mertünk, olyan csúnya volt. Persze este volt, az állatorvosunk szabin, a közeli állatorvosok nem voltak elérhetőek. Beültünk az autóba, a tudakozót hívogatva, kerestünk állatorvost. Első körben nagyon rossz jövőt jósoltak a szemének, de nagyon szépen rendbe jött-nyom nélkül meggyógyult. Ezt kívánom nektek is. És reméljük valami kisebb friss agyrázkódás lehetett és nem jelentkezik többet. Szorítunk érte! Huba gyógyulásának meg nagyon örülünk :-)
emes 2011.02.18. 12:26:18
Nagyon örülök,hogy Huba lába rendbe jött.
Jó egészséget Nektek:)
Babikincse 2011.02.18. 13:56:55
babavilag 2011.02.18. 19:56:28
Hubavizsla · http://hubavizsla.blog.hu 2011.02.19. 21:09:56
Pénteken voltunk dokinál, mindent rendben talált... Azt mondta elképzelhető, hogy sosem fogjuk megtudni, mi történt akkor Botonddal. Remélem sosem jön újra elő ez a furcsaság...