Szó szerint!

Lassan egy hónapja, ha az időjárás is megengedi, akkor esténként kimegyünk a Nagy Kutyafuttatóra, ami egy kis domb, és kiülünk. A fiúk tombolnak Lucával, mi meg jót beszélgetünk. Hol egy-két fácán, hol egy-egy nyuszika zavarja meg a nagy birkózást. Végig nézzük, ahogy a napocska bebukik a dombok közé, hallgatjuk a tücskök ciripelését, aztán sötétedésre haza ballagunk. Annyira megszokták a legények az esti sétát, hogy olyan hat óra magasságában már készülődnek. Megy a száj-karate, meg a csipkelődés. Botond végig egyeli Huba nyakát, meg megrágcsálja a mancsát. Hubi meg tűri a kölyök nyúzását. A hátizsák előkészítése, meg a vizes palack, itatótál elővétele bekapcsolja náluk a séta-funkciót.

Tegnap este a fotómasinát is magunkkal vittük, de a vizsla banda nem igazán akart fotóalany lenni. Huba szemérmesen beült nekem háttal, vagy a fenekét mutogatta. Luca csak a hátam mögött volt hajlandó mozgolódni, akárhogy is fordultam, Bobó pedig a két nagy eb mutatványát gyúrta össze. De mindközül mégis csak a kölyök bizonyult a leginkább fotózhatónak, a többieket, ha sikerült is lencsevégre kapni, akkor is egy nagy barna maszat volt csak látható a képen.

                                      Huba bevadássza Codit:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                            Bobó legel:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                         Mit csinál Huba?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                          Idétlenkedős Bobó:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Visszanéztem az elmúlt három hónap fotótermését és bizony szemmel láthatóan sokat nőtt Botond. De a kölykös viselkedése kicsit sem csökkent, amit őszintén bevallva nagyon élvezünk. Huba olyan komoly, nagyfiú... ő már nem nagyon szokott új bohócságot kiagyalni.

Kaptunk Bobórol babakori képet... sajnos telefonos, így nem a legjobb minőség, de azért megmutatom.

Ilyen volt februárban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számolgattunk, és ha februárban ennyire parányi volt, akkor ő nem októberi születésű, hanem inkább decemberi.

Ebből kiindulva Botond most 8 hónapos.

Amit az is alátámaszt, hogy még babásan pisil, nagyon ritkán felemeli a lábát, de általában nem a bokor felőli mancsát, hanem pont a másikat! :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://hubavizsla.blog.hu/api/trackback/id/tr152207016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drótos Pipacs · http://drotvizsla.wordpress.com 2010.08.08. 14:40:51

Taxika kutyánk anno a férfikorba lépve szintén sokáig bajban volt a lábemelős pisiléssel. Néha ő sem a fa felőli, hanem a külső lábát emelgette, néha pedig a mellső lábait...:)) Olykor az egyensúlyát is elvesztette.

tarkakutya 2010.08.11. 10:08:55

Bobónak nagyon szép a füle!

dbkata 2010.08.12. 12:50:18

Óriási kép az idétlenkedős Bobó :) :)

és én is imádom azokat a "nadfüleket" !!
süti beállítások módosítása