Huba lábát még mindig nem lehet túlzottan terhelni, de fokozatosan lehet visszaszoktatni, ezért elkezdtem kutakodni, hogy hova is tudnám a közelbe kivinni. Ugyanis ahhoz, hogy a kedvenc helyeinkre menjünk, át kell caflatnunk a városon. A közeli kutyafuttató nem túl tágas (legalábbis a vizsláknak), ugyan egy dombtetőn van, de sűrű bozóttal körbenőve, így nem túl nagy a mozgástér.
Említettem már, hogy gyakran jönnek be vaddisznók a panelházak közé. Ez azért lehetséges, mert mögöttünk egy akácerdő van. Gondoltam, hogy keresni kellene egy gyakran használt vadösvényt és megnézni mi van az erdő után.
Jelentem, hétfő reggel neki vágtunk és kiderült, hogy a dombtetőn egy hatalmas mező van, fenyvessel szegélyezve. Csak azt tudnám, hogy élhettem úgy, hogy ezt nem fedeztem fel?! Jellemző emberi tulajdonság ez... ami itt van közel, mellettünk, arról tudomást sem veszünk... De most felfedeztük, és minden nap egy kicsit tovább merészkedtünk. Találtunk rókalyukat, hatalmas borzvárat. Már 5 őzzel találkoztunk, ebből egyet sikerült meglepően közelre cserkelni... valószínűleg sérült, vagy legyengült lehetett. Két rókát is láttunk. A fiúk pedig egészen oda vannak az új helyért! Mindössze 10 perc kijutni a vadonba. Hihetetlen, hogy ennyire közel legyen, ugyanezért 30-45 percet kellett ezelőtt a városon keresztül baktatni.
Huba egészen új erőre kapott. Néha azért még három lábazik... Megkapta a második Diplopfos injekcióját, ami nem viselte meg annyira, mint az első, bár még mindig rengeteget iszik és pisil. Ma reggel például már sikerült neki vakaróznia is, igaz nem túl tökéletesen - majdnem felborult. Bobó hadi sérüléseket is szerzett, a lábába szúródott egy 3 cm-es tüske. Kis ügyesen jött hozzám bicegve és mutatta a mancsát. Gyorsan kirántottam... még csak nem is vérzett. Úgy játszott utána, mintha mi sem történt volna. Egy másik tüske meg a fülén ment keresztül. Azt is gyorsan eltávolítottam.
Remélem, sokszor ki tudunk még menni... sajnos az olvadás biztosan megnehezíti majd a dolgunk, mivel egy igen meredek kaptatón jutunk fel a tetőre.
Holnap már fotómasinát is viszünk, hogy nektek is megmutassunk a titkos helyünket... ami már nem is annyira titkos! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
babavilag 2011.02.04. 22:21:44
Drótos Pipacs · http://drotvizsla.wordpress.com 2011.02.05. 15:02:45
Az új hely remélhetőleg nem vadászterület.